Így készíts te is képeslapot.

Bemutatom, hogy én hogy csináltam.

Lerajzoltam egy angyalkát – ahogyan képzeltem:

Ezután az angyalka körvonalait átrajzoltam  egy régi lepedő darabjára.

Vízfürdőben felmelegített viaszt vékony ecsettel felvittem arra  a részére az angyalkának amit fehéren akartam hagyni.

Majd belemártottam a sárga batikfestékkel készített festékbe.

Ezután, ha megszáradt a festék, következett a sárgával tervezett színek lefedése viasszal:

Most jön a piros festékbe mártózás:

Most következik a pirosan hagyandó részek lefedése:

Legvégül a barna festékbe  mártás következik:

Ekkor jól összegyűrtem az anyagot- ezzel a viasz megtört – a repedésekbe pedig beszivárgott a barna festék.

Az utolsó száradás után újságpapír között (többször váltogatva a papírt) meleg, de nem forró vasalóval felitattam a viaszt és készen is lett az angyalka.

- Egyedi műalkotásokat kerestünk, és nem nyomatokat.

- Szeretjük és értékeljük a képzőművészetet.

Ezek a gondolatok merültek fel bennünk mikor beköltöztünk saját otthonunkba. Berendeztük modern bútorokkal, szép függönyöket választottunk, a növények is megvoltak, csakhogy a falak csupaszon fehérlettek. Mivel édesanyám selyemfestő, az ő képei közül válogattuk ki lakásunkba a legjobban illőket. Nem volt nehéz dolgunk. Anyu nem csak saját képeket fest, hanem régi és modern festők műveit örökíti meg selymen, így téve egyedivé a művet – egy új értéket alkotva. Modern otthonunkat így tettük hangulatosabbá, melegebbé.

Városi fa

A selyemfestmény eredeti mérete: 60×86 cm

Házak

A selyemfestmény eredeti mérete: 87×63 cm

Klematiszok

A selyemfestmény eredeti mérete: 74×130 cm

Kávéterasz

A selyemfestmény eredeti mérete: 77×96 cm

“Az építészetet is alá kell rendelni a természetnek. Az ember ugyanis a legnagyobb kártevő a természetben, pedig csak vendégségben, átutazóként vagyunk a földön. Ehhez mérten kell viselkednünk. Tudnunk kell, hogy minden, ami Isten ege alatt vízszintes, a természet tulajdona. Nem szabad zavarnunk ennek a világnak a harmóniáját. Az ember nem igázhatja le rabszolgamódra a természetet. Ezért telepítem be a háztetőket fákkal, virágokkal. Szebb, békésebb és klimatikailag is egészségesebb így…” - vallotta.

“Az ember nem létezhet természeti környezete nélkül. Az ember Isten földi mása, Isten pedig kreatív, hiszen megteremtette a világot, a sok madarat, pillangót. Nem csodálatos teremtmény egy tarka lepke? Az embernek is alkotó módon kell gondolkodnia és élnie. Ha az ember és a természet kreativitása egymásra talál, akkor minden probléma megoldható, ami világunkat nyomasztja.”